Kutatás és természetvédelem

Együtt a természettel, a természetben

Sokan felteszik a kérdést, hogy miért szükséges az erdő és vadgazdálkodás, vagy mi a Nemzeti Parkok szerepe mára. A mai világban egyre kevesebb helyet biztosítunk azoknak a területeknek, ahol a vadon élő állatok beavatkozás nélkül, zavartalan biztonságban élhetik az életüket. Olyan szinten avatkoztunk be globálisan a természetes folyamatokba és a természet körforgásába, hogy ezt már nem csak a vadvilág, vagy a természetközeli életmódot folytató emberek érzik. Az aszály, a hirtelen időjárás változás, a klímaváltozás MINDANNYIUNK kézzel fogható valósága lett.

A szélsőséges időjárási viszonyok megviselik a vadon élő állatokat is, különösen a szaporulatot tekintve, de emellett a monokulturális mezőgazdaság térhódítása ellehetetlenítette és ezáltal pusztulásra ítélte az ott korábban burjánzó élővilágot. Kifejezett célunk, hogy egységben tudjunk együttműködni a minket körülvevő állat- és növényvilággal. Visszavadítsuk és visszadjunk területeket, óvjuk és megfigyeljük területeink élőlényeit.

A legelő állatok megjelenésével, a nyugodt környezet és megfelelő élőhelyek kialakításával több madár fészkel a területen, hiszen további élelmet biztosítanak a teheneket, birkákat körüllengő rovarok és bogarak, a fás ligetek és legelők. A gyepekre kijuttatott trágya a rovaroknak biztosít állandó élő és szaporodó helyet.

A gyepterületek tisztításával, tisztántartásával és a ragadozók gyérítésével megjelentek az apróvadak. Mezei nyulat, de fácánt, fürjet és más korábban ritkán látott vadat is évről-évre többet számlálunk.

A Völgy egyik központi eleme a közel 3 hektáros víztározó, mely megszűnt turisztikai célját betölteni, így számtalan madárfaj fordul meg nálunk, ki itt marad, ki továbbáll, de olyan élőlények is otthonra találtak a vízparti nádasban, mint a vidra, vagy a hód. Aki bár a tóban komoly károkat okozott, de a tardona patak mentén ártereket hozott létre, ezzel növelve a vízfelületet.

Regeneratív gyepgazdálkodás a gyakorlatban

Mivel területeink szinte kivétel nélkül Natura 2000 oltalom alatt állnak, gyepeinken az állati trágyáján kívül semmilyen tápanyag kijuttatást nem alkalmazunk. A talaj termékenységének javítását természetes folyamatokra alapozzuk: a minél nagyobb gyökértömeg kialakulását, a talajélet erősödését és a pillangósvirágú fajok szerepét támogatjuk. Különösen fontos ebben a szarvaskerephez hasonló növények jelenléte, amelyek gyökerén nitrogénkötő baktériumok élnek, ezzel hozzájárulva a talaj nitrogénellátásához.

A nem kívánatosan felszaporodó fajok közül a siska nádtippan, az inváziós növények közül pedig a gilisztaűző varádics jelenti a legnagyobb kihívást. Ezek visszaszorítását évente több alkalommal végzett kaszálással és célzottan intenzívebb legeltetéssel oldjuk meg. Vegyszeres növényvédelmet nem alkalmazunk, mert meggyőződésünk, hogy a hosszú távon fenntartható gyepkezelés alapja az élőhelybarát, természetes folyamatokra épülő beavatkozás.

Legeltetés és gyepkezelés

Gyephasználatunk alapja a szakaszolt legeltetés, amelyet területeink teljes egészén igyekszünk következetesen alkalmazni. Tavasszal jellemzően rövid, 1–2 napos legelési időszakokat tartunk egy-egy szakaszon, ami kíméletes a gyep növényállományához, ugyanakkor elegendő regenerációs időt biztosít a növények számára.

Célunk egy minél hosszabb, 220–240 napos legeltetési idény fenntartása. Ez nemcsak a gyepek állapotára van kedvező hatással, hanem hozzájárul állataink egészségéhez, ellenálló képességéhez és természetes viselkedésének megőrzéséhez is. Gyepterületeink nagy része adottságainál fogva elsődlegesen legelőként hasznosítható, és néhány üdébb fekvésű völgytalpi kaszálónk van.

Összegzés

Gazdálkodási gyakorlatunkkal arra törekszünk, hogy a termelés, a természetvédelem és a kutatás egymást erősítő módon legyen jelen a tájban. Úgy használjuk gyepterületeinket, hogy közben javítsuk azok ökológiai állapotát, támogassuk a biodiverzitást, és hozzájáruljunk a regeneratív, hosszú távon fenntartható tájhasználati minták kialakításához.

Gyepterületeink nemcsak gazdálkodási, hanem kutatási és természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségűek. Többféle vizsgálatnak és hosszú távú adatgyűjtésnek adnak helyet, amelyek célja a legelőhasználat, a gyepállapot és a táji folyamatok jobb megértése. Szarvasmarha állományunk esetében transzponderes vizsgálatokat és GPS-alapú megfigyeléseket végzünk az Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézettel (ÖMKI), amelyek segítségével a legelőhasználatot, a mozgás mintázatokat és a legelési szokásokat elemezzük. Emellett rendszeresen készítünk cönológiai felvételezéseket, végzünk biotikai adatgyűjtést, valamint több monitoring jellegű természetvédelmi megfigyelést is folytatunk.

Gazdaságunk a Grassland Life IP projekt modellgazdasága, és több területen együttműködik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával. Területeinken nagyragadozó monitoring is zajlik, emellett több kutatási program számára biztosítunk helyszínt és szakmai együttműködési lehetőséget.
Fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodás, a természetvédelem és a kutatás egymást erősítve legyen jelen a mindennapi munkánkban.

Életképek a kutatási projektektől

Kvadrátok

A cönológiai kvadrát a növénytársulás vizsgálatára kijelölt, meghatározott nagyságú mintaterület, amelyen belül a fajok előfordulását és mennyiségi viszonyait rögzítjük

Botanikai mintavételezés

Fajösszetétel elemzés:
Réti komócsin, Nádképű csenkesz, Rozsnok

Kvadrtátok telepítése

Évi három alkalommal felvételezzük a gyepeket, hogy a különböző gyepalkotók szezonális változása is dokumentálásra kerüljön

Transzponder és GPS felszerelés

GPS-alapú nyomkövetéssel az állatok térbeli mozgását és legelőhasználati preferenciáit elemezzük

Tekla legel

A transzponderekkel az állatok viselkedési és élettani állapotát vizsgáljuk. A transzponder olyan telemetriás szenzor, amely folyamatosan követi az állat viselkedési és élettani állapotát, majd a mért adatokat digitális feldolgozásra továbbítja

Biotikai adatgyűjtés

A területen biotikai adatgyűjtés is folyik, amelynek során a helyben fészkelő és az átvonuló madárfajok megfigyelése, valamint tudományos célú gyűrűzése történik

Bemutató aszályban

A gyepek bemutatása augusztusban, a Grassland Life IP keretében

MADÁRVILÁG

A Natura 2000 hálózatba tartozó erdők, gyepek, patakpartok és vizes élőhelyek számos védett és fokozottan védett madárfaj számára biztosítanak nyugodt táplálkozó-, pihenő- és költőhelyet. A terület természeti értékét az itt fészkelő fajok mellett az átvonuló madarak is gazdagítják. A szabályok betartása és az élőhelyek zavartalanságának megőrzése alapvető feltétele annak, hogy ezek a fajok hosszú távon is biztonságban jelen lehessenek a térségben. A Bükk és peremterületei Natura 2000 fenntartási terve kifejezetten kiemeli, hogy a hegylábi és nyíltabb élőhelyek több érzékeny madárfaj számára fontosak.

Fokozottan védett fajok
 haris (Crex crex)
 rétisas (Haliaeetus albicilla)
 kígyászölyv (Circaetus gallicus)
 fekete gólya (Ciconia nigra)
 parlagi sas (Aquila heliaca)
 békászó sas (Clanga pomarina)
 uhu (Bubo bubo)

Védett fajok
 gyurgyalag (Merops apiaster)
 füsti fecske (Hirundo rustica)
 molnárfecske (Delichon urbicum)
 sárgarigó (Oriolus oriolus)
 hamvas küllő (Picus canus)
 kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus)
 szürke gém (Ardea cinerea)
 barátréce (Aythya ferina)
 csörgőréce (Anas crecca)
 vízityúk (Gallinula chloropus)
 guvat (Porzana porzana)
 kis lile (Charadrius dubius)
 lappantyú (Caprimulgus europaeus)
 erdei pacsirta (Lullula arborea)
 karvalyposzáta (Curruca nisoria)
 vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus)
 fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)
 fekete harkály (Dryocopus martius)
 örvös légykapó (Ficedula albicollis)
 erdei szürkebegy (Prunella modularis)
 sárgafejű királyka (Regulus regulus)
 hegyi fakusz (Certhia familiaris)
 rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)

Te is támogatnád a munkánkat?

Biodiverzitás támogató jegy

EMLŐSÖK ÉS HÜLLŐK

A Völgyet körülölelő erdők és vizes élőhelyek számos értékes, természetvédelmi szempontból is jelentős fajnak adnak otthont. A Bükki Nemzeti Parkkal együttműködésben figyelemmel kísérjük az itt élő vadmacskák mozgását, szokásait és élő helyhasználatát. Időről időre a farkas jelenléte is emlékeztet arra, hogy a táj ma is élő, összetett ökológiai rendszer része. A környék vízhez kötődő élőhelyei pedig olyan különleges fajok számára is menedéket nyújtanak, mint a vidra. A békés együttélés alapja a jól működő megelőzés, a felelős területhasználat és a természetes határok tisztelete.

EMLŐSÖK

Fokozottan védett emlősök
 eurázsiai vidra (Lutra lutra)
 vadmacska (Felis silvestris)
 farkas (Canis lupus)

Védett emlősök
 eurázsiai hód (Castor fiber)
 nagy pele (Glis glis)
 közönséges menyét (Mustela nivalis)

A térségben előforduló védett denevérek
 nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)
 közönséges denevér (Myotis myotis)
 hegyesorrú denevér (Myotis blythii)
 csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)
 szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus)
 közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus)
 rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)
 szőröskarú denevér (Vespertilio murinus)
 közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus)

HÜLLŐK

Védett hüllők
 fali gyík (Podarcis muralis)
 fürge gyík (Lacerta agilis)
 zöld gyík (Lacerta viridis)
 közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis)
 erdei sikló (Zamenis longissimus)
 vízisikló (Natrix natrix)
 kockás sikló (Natrix tessellata)

Védett kétéltűek
 foltos szalamandra (Salamandra salamandra)
 pettyes gőte (Lissotriton vulgaris)
 vöröshasú unka (Bombina bombina)
 barna varangy (Bufo bufo)
 zöld varangy (Bufotes viridis)
 zöld levelibéka (Hyla arborea)
 erdei béka (Rana dalmatina)
 gyepi béka (Rana temporaria)
 nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus)

Együtt, összefogásban

Mi a mindennapokból ismerjük ezt a környezetet, együttműködő partnereink pedig szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal segítenek mélyebben megérteni, és felelősen alakítani kapcsolatunkat vele.

Te is részt vennél ebben?

Ha kutatási partnert keresel, szakdolgozatot írsz, vagy van egy jó ötleted, vedd fel velünk a kapcsolatot

KAPCSOLAT

Miért támogasd vásárlásoddal a magyar kistermelőket:

Valódi ízek, valódi élmény

Frissen, gondosan készítve – minden falatban ott van a minőség és a szenvedély, ellenőrzött körülmények között.

Kisebb lábnyom, nagyobb felelősség

Tudatos választás, amellyel a környezetet is óvod. Rövidebb út, kevesebb csomagolás, fenntarthatóbb jövő.

Helyi gazdaság = erősebb jövő

A kistermelők támogatása munkahelyeket teremt és fenntarthatóbb gazdaságot épít. Vásárlásod szavazat, amellyel a hazai családokat és vidéki közösségeket erősíted.