Gyepgazdálkodás

Gyepterületeink és szemléletünk

A Tardonai-dombság lejtőin elterülő, Natura 2000 besorolású és ökológiai minősítésű gyepterületeink jelentős része közvetlenül a gazdaság központját öleli körül. Ezeken a területeken természetvédelmi és regeneratív szemléletű gyepgazdálkodást folytatunk, amely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését, a talajállapot javítását és az állattartás hosszú távú fenntarthatóságát.
Munkánk középpontjában a gyepek ökológiai állapotának megőrzése és fokozatos javítása áll. Kiemelt figyelmet fordítunk a védett növény- és állatfajok élőhelyeinek fenntartására, a gyepterületek mozaikosságának és fajgazdagságának megőrzésére, valamint a természetes folyamatokra építő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására.

Hogyan gazdálkodunk mi a gyepen?

Az egyszerű válasz, hogy szakaszosan legeltetünk és adott időben, évszaknak megfelelő gépi munkákat végzünk. A szakaszos legeltetés azt jelenti, hogy a legelő állatok adott szakaszon az állatok számának és fű tömegének viszonyában 2-4 napig tartózkodnak, ahol évszak függvényében 'total grazing' rendszer szerint legeltetünk.

A szarvasmarhák nagyon válogatósak, ezért sok választási lehetőséget nem lehet nekik adni a bóklászásra. Először a finom falatokat eszik meg, majd arra vannak ösztönözve, hogy a kevéssé kívánatos növényeket is legeljék, így visszaszorulnak a gyomnövények, ezáltal változatosabb növényképet kialakítva. Amint levonultak az állatok, általában eső előtt végezzük a tisztító kaszálást, amely azt jelenti, hogy az estleg megmaradt növényi részeket (aszat, bogáncs, kökény, galagonya) levágjuk, így inkább a tápanyagban hasznos füvek tudnak nagyobb számban gyarapodni.

Tavasszal és ősszel a mohásodás visszaszorítására gyepboronát használunk. A gyepborona feltépi a mohát, az elhalt növényi részeket, elteríti a trágyát, ezzel egységes legelőképet adva.

Szakaszos legeltetés eszközei

Speedrite / Gallagher dobok

A csévélő segítségével hatékonyan tudjuk tárolni és naponta áthelyezni a villanypásztor zsinórokat. A leszúrható feszítőoszlop megfelelően rögzíti a dobot.

'Pigtail' leszúró oszlop

Hegyes kialakításának köszönhetően könnyen leszúrható a talajba, a szigetelő hurokba pedig egyszerűen befűzhető a villanypásztor szál

Üvegszálas leszúró oszlop

Hegyes kialakításának köszönhetően könnyen leszúrható a talajba, a szigetelt hurok állítható magasságú, akár több sor kihúzása is lehetséges különböző magasságban.

Zac - a terelőkutya

Elérte azt a szintet a marha és birka állományunk, hogy hívó szóval már nem a teljes csapat engedelmeskedik, így Zac segítőnk az állatok hatékony mozgatásában

Telepítés a gyakorlatban

Fix legelőkerteket alakítunk ki, ezen belül szakaszolunk. Bár sok az eszköz, a telepítés 30-40 percnél nem vesz igénybe többet, még akkor sem, ha fel kell szedni egy előző szakaszt

Mobil itatók

A legelőszakaszok vízellátását amerikai Hastings típusú mozgatható itatók biztosítják, az 500 literes változatoktól a 2,5 m³-es nagyméretű fém itatókig, ahol a természetes vízforrás nem elérhető az állatok számára

Speedrite Tápegységek

A legelőkön alkalmazott villanypásztor-rendszerek működését nagymértékben segítik a strapabíró, megfelelő teljesítményű Speedrite tápegységek

Itatók töltése

Az itatók vízellátásáról a Jobe Valves gyártmányú, úszószelepes automata utántöltők gondoskodnak, amelyek a vízszint függvényében szabályozzák az utánpótlást, ezáltal folyamatos és üzembiztos vízellátást biztosítanak

Itatók töltése

A Woodford Iowa fagymentes csap biztonságos és folyamatos vízvételezést biztosít télen-nyáron

A táj és a gyepek természeti jelentősége

A Horhos-völgy meredek domboldalait borító, mintegy 60 éve felhagyott parlaggyepek a táj ökológiai működésében is fontos szerepet töltenek be. Ezek a területek jelentős erózióvédelmi funkcióval rendelkeznek, hiszen növényborítás nélkül a csapadék gyorsan lefutna a lejtőkön, komoly talajpusztulást okozva.

A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt ezek a gyepek még ma sem jutottak el a szukcesszió olyan állapotába, hogy emberi beavatkozás nélkül rövid időn belül nagyobb arányban megjelenjenek bennük az értékes, évelő pázsitfüvek. A kitettség, a kötött és korábban művelt, tömörödött talaj, valamint a helyi klimatikus viszonyok mind lassítják ezt a folyamatot. Éppen ezért különösen fontos a tudatos, természetkímélő kezelés.

A vulkanikus alapkőzeten kialakult agyagos, savanyú kémhatású talajokat olyan növényfajok jelenléte jelzi, mint a mezei perjeszittyó vagy a cérnatippan. A parlag eredet ugyanakkor helyi viszonylatban fajgazdag gyepeket eredményezett. Leggyakoribb gyepalkotó fajunk a veresnadrág csenkesz, de számos további növény is gazdagítja az állományt, köztük az agárkosbor, a mezei árvácska, a mezei cickafark és a mezei sóska és még sorolhatnánk a több száz gyepalkotót. Ezek a fajok nemcsak természetvédelmi, hanem tájképi és ökológiai szempontból is értékes elemei gyepeinknek.

Gyepregenerációnkat tudatosan végezzük és monitorozzuk a változásokat, ebben szorosan együttműködünk Dr. Szentes Szilárd okleveles agrármérnökkel. Kutatási területe: gyeprestaurációk, takarmánycélú, természetvédelmi és ökológiai gyepgazdálkodás.

KUTATÁS & EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Térinformatika használata

Mindennapi munkánkban a Regrarians regeneratív basemapjeit is használjuk, amelyek segítenek abban, hogy pontosabban értsük a táj adottságait, a domborzati viszonyokat, a vízmozgásokat és a területek használati lehetőségeit. Ezek a térképi alapok támogatják, hogy beavatkozásainkat a táj természetes működéséhez igazítsuk, és a gyepgazdálkodási, természetvédelmi, valamint kutatási döntéseinket átgondolt, helyspecifikus információkra építsük. Számunkra ez azért fontos, mert így a tervezés és a mindennapi gyakorlat is jobban összhangba kerül a regeneratív tájhasználat elveivel.